A cserépkályha története egészen a rómaiakig nyúlik vissza. Kívülfűtős kályha elvén működő padló- és falfűtést használtak, melyet hypocaustum-nak neveztek.

A kályha szó a görög kakahosz (tégely, serpenyő) szótól latin előzményen keresztül a német Kachel (kályhacsempe) szóból ered. A XIII–XIV. században terjed el Európában. Lényeges jellemzői, hogy csempékkel van kirakva a köpenye, és a szomszédos helyiségből fűtik. XIII. századi ábrázolásokon bögre alakú kályhaszemek, domború vagy homorú, majd négyzetes alakú tál alakú kályhaszemek, bögreboltozat láthatóak. A XIV. századtól már van kályha Magyarországon, és minden csempetípus előfordul, még domborműves, áttört felületű is.

A mai cserépkályhákat többféle szempont alapján különböztethetjük meg: Ilyen lehet a tüzelőanyag alapján (fa, szén, gáz, elektromos, vagy vegyes), a kályha szerkezete alapján (álló, fekvő, vagy vegyes füstjárat), illetőleg a füstjáratok száma alapján történő csoportosítás.

A kályhacsempe olyan másodrendű tűzálló anyagból készült kerámialap, melynek hátoldalán béléslap számára helyet alakítanak ki, ami növeli a csempe élettartamát, védi a mázréteget (üveghez, zománchoz hasonló szilikát-olvadék), illetőleg fokozza a csempe hőleadó képességét. A csempék készülhetnek gépi préseléssel, öntéssel, kézi bedöngöléssel, vagy akár korongozással is.

Fontos tudni, hogy a cserépkályhák a meleget sugárzással és vezetéssel adják le. Ebből következően megállapítható, hogy a helyiség(ek) minden pontján egyenletes hőmérséklet biztosítása cserépkályhával nem lehetséges. A cserépkályhák ezen tulajdonsága miatt kiemelten fontos, hogy a kályha helyét megfelelő körültekintéssel válasszuk ki.

Cserépkályhák elhelyezése

A cserépkályha - szabvány szerint - csak faltól legalább 12 cm távolságra építhető. Falba épített kályhák esetén a fal kiváltását ennek figyelembevételével kell kialakítani. Általánosan elterjedt hibás megoldás az, amikor a kályhát közvetlenül falra, vagy falba építik. Amellett, hogy a kályha hőleadása így jelentősen csökken, a hőtágulás miatt a fizikai károsodás veszélye is fenn áll.

Talán mondani sem kell, de a kályhát a kémény közvetlen közelébe kell építeni. Alapvető követelmény, hogy egy kéménybe csak egy tüzelőberendezés köthető!

Változott a szabvány. Régebben megengedte, hogy szinten belül azonos típusú tüzelőberendezések eltolással ugyanabba a kéménybe köthetőek legyenek.

A cserépkályhák egyik gyakorlati előnye, hogy már viszonylag kis kéménybe (Ø14cm) is beköthetőek, azonban a kémény alumínium béléssel nem rendelkezhet! Ilyen kéménybe cserépkályha nem köthető be.

A cserépkályha típusa kiválasztása

Elsődleges szempont a kiválasztásnál, hogy a leendő kályhát mivel szándékozunk fűteni. E helyen az elektromos és a gáz fűtésű kályhákkal nem foglalkozunk, hiszen épp ezen energiahordozók árai azok, amelyek miatt napjainkban a cserépkályha egyre közkedveltebb.

A két legáltalánosabban használt tüzelőanyag a fa és a szén. Fa fűtés esetén szabadjára engedhetjük a képzeletünket, lényegében korlátozás nélkül tervezhetjük meg kályhánkat. Ebben az esetben hamutér kialakítása sem szükséges. Szénnel, vagy vegyes üzemben fűtött kályhák esetén azonban a füstjáratokat csak függőlegesen lehet kialakítani és külön hamuteret is szükséges építeni.

Alapvető paramétere a kályhának (függőleges füstjáratok esetén) a füstjáratok száma. Általánosságban azt lehet mondani, hogy minél több a füstjárat, annál jobb a kályha hatásfoka. A gyakorlatban 3, vagy 5 füstjáratú kályhát építenek, ahol a kályha lehetséges mérete a döntő. 5 füstjáratú kályhát legalább 4, vagy annál több csempe szélességű kályha esetén lehet kivitelezni.

5-nél több füstjárat készítése csak nagyon jó huzattal rendelkező kémény esetén lehetséges, de már itt is szükséges lehet a kémény hőszigetelése. Miközben a füstgázok a járatokban "bolyonganak" hőjüket leadják a járatok falainak és ezáltal hűlnek. Sok füstjárat, vagy túl nagy kémény esetén annyira, hogy a hőmérséklet különbségen alapuló természetes huzat nem biztosítható.

Tekintve, hogy egy cserépkályhát általában 10-15 évre építenek (fűtési gyakorlattól függően ennyi időnként át kell rakni a kályhát), azt javasoljuk, hogy az építtető fontolja meg az ún. "lengyel 5-ös", öt függőleges füstjáratú kályha készíttetését hamutérrel együtt. Ez esetben a későbbiekben az egyéni lehetőségek figyelembevételével fűthet akár fával, akár szénnel, miközben egy igen jó hatásfokú kályhát mondhat magáénak.

A cserépkályha mérete

A cserépkályha méretezéséhez mindenféle komoly szakmai számítások állnak rendelkezésre, amellyel itt nem untatnánk az érdeklődőket. A lényeg az, hogy a kályhát a fűtendő helyiségek hőveszteségéhez kell méretezni. Magyarul, hogy a kályha annyi hőt tudjon felületén leadni, amennyit a helyiségek veszítenek.

Fentiekből következően a kályha méretezéséhez nem érdektelen, hogy a fűtendő helyiség(ek) milyen hőszigeteléssel rendelkez(nek).

Azt viszonylag kevés építtető szokta tudni, hogy az általa fűtendő helyiségnek hány KJ a hővesztesége, ezért a szakmában általánosan elterjedt "ökölszabály" szerint 1 csempe 1 lm³ fűtésével kalkulál. A mai gyakorlat, a használt modern hőszigetelő anyagok alapján ez inkább másfél köbméter csempénként. (Jelen sorok írója pontosan 2 köbmétert fűt egy csempére számolva.)

Fontos tudni, hogy a cserépkályha minden oldalának legalább 2 csempe szélességűnek kell lennie. Ennél kisebb méretben nem építhető meg a kályha.

Hozzászólásokat a fórumunkba várunk.